2017. február 26., vasárnap

Hatvanas évek divatja

Erről a körömcipőről beszéltem tegnap, Peti!
A 3 gomb a felsőrészen nem látható... :) a szoknyát és a mellényt egy női szabó üzletben készítették az én tervem - és rajzom - alapján. (1965.) Akkoriban minden üzletben vásárolható ruha egy kaptafára készült...így sokan megkérdezték: hol vettem? :) A blúz viszont nem illett hozzá. Később sikerült egy szebbet beszereznem. 
*A fotón Margit nénivel a Nagyerdőn, a Békás tónál.

2017. február 25., szombat

IP Picúr


Picúr kiérdemelne egy új nevet!
Mondjuk: InterPici. (Már úgysem találkozhatunk máshol vele....)
Bár nagyon gondolkodom, hogy talán a Boeing 707 jobban illene rá. Miközben sebes vonatként szántja fel a lakást, olykor még a légteret is végighasítja. Eszméletlen egy cica! :D 
A fotón két felszállás között.... :D



Még mindig InterPicúr...amikor a Hariel Alapítványon keresztül Szabó Szilvi meghozta ezt a kis zsiványt, még illett rá a "törpe lábú" jelző. Olyan volt, mint egy kis törpe tacskó. Pincemély magasságával, apró méretével. Cseppet sem zavart. Sőt. Örültem, hogy lesz egy mikrocicánk. :) Azóta lassan 3 hónap telt el, és alig változott valami...InterPicúr lába a nyakáig ér....a testhossza a végtelenhez közelít, a kis kerek buksija enyhén ék alakot vett fel.
 A kezdetben ölben dorombolósból dorombolós akarnok lett. (Ha ő akarja ezerrel dorombol. Főleg reggel, hogy felébresszen. Olyankor még hosszú perceken át masszázst is kapok.. De, ha kinyitom a szememet, huss! Úgy elporzik, hogy azon is el kell gondolkodnom: ébren vagyok már, vagy még álmodok?!) De egy valamit eddig megtartott: a játékos kedvét. Így soha nem unatkozunk... :) Ja...még a hangja is a régi: futás közben berregő hangot ad ki. Egyébként továbbra is a haltájszólást beszéli: Tátog. :D
Az előbbiekkel egyetemben állíthatom: Ha nem lenne, ki kéne találni!! :D

2017. február 11., szombat

Elkezdte ölelgetni őt a pitbull, miután örökbe fogadta



Amikor Kayla Filoon és Russ egymásra néztek, azonnal tudták, hogy ők innentől fogva: gazdi és kutyája. Történetét itt olvashatod:

Tényleg jó haverok...

A jó cicák kis helyen is elférnek...ha haverok.
Nóci és Picúr az étkező ablaknál.

2017. február 10., péntek

Mai unaloműzésem

Tegnap is jól lehajtottam magamat. Ma dettó. Porszívózás, almozás, csekkbefizetés, gyógyszertár, sorban állás, bolt, vacsira tojáskrém készítése, céklafőzés és eltevés ecetesen, tormásan, mosás, teregetés....címszavakban ...
10 éve még meg se kottyant - na jó, akkor már egy kicsit sok volt... -, mert mindezeket naponta csináltam 5 cica és 1 kutya mellett - utóbbit napi 3x! sétáltattam - és mellesleg 8-tól délután minimum 5-g, de legtöbbször 6-ig, fél 7-ig még melóztam is a TEVÁnál....és még mennyi minden volt naponta...Nem csoda, hogy este 10-11 óránál hamarabb soha nem kerültem ágyba.

Szóval ismét hulla vagyok.


Hideglelős szavak

Hideg
lel
ős

(Zsefy)

Kútba esett



Leküldtem érte mást.
Nekem az élet,
másnak én vagyok
nélkülözhetetlen.

2017.02.10.
Zsefy

Nulla típusú csalódás-ok

Elhatározta, hogy elajándékozza mindenét.
Egy pillanatig sem gondolkodott rajta,
hogy nem marad semmije.
Mert mit ér vele?
Nem oszt, nem szoroz.
De hamar rádöbbent, hogy nem teheti.

Ő nem oszt.
Csak szoroz.


2017.02.10.
Zsefy

2017. február 9., csütörtök

A szaki

Napok óta megszállás alatt vagyunk. A vízműves szakitól egyszerűen nem lehet megszabadulni....

De, ha végzett a fürdőszobában, Nócival egy kicsit tévéznek.
Meg még egy kicsit....
Míg el nem felejtem: Ez a kis bandita Picúr egyik éjjel felhozta az ágyamra a fürdőszobából a portörlő kendőt, és az előző nap birtokba vett reklám szatyrot. Ez utóbbi már igen tépett állapotnak örvendett, mert az elmúlt napon állandóan úgy rohangált Picúr a lakásban, hogy a szájában lógott a zöld csíkos szatyor....Eszméletlen csibész! Nóci szerencsésnek mondhatja magát. Fényt vitt a kis életébe akkor, amikor már teljesen maga alatt volt.

Egy kellemes délután

Egyelőre még nem tartottuk meg I szülinapját. A gyerekek ezt tudva csak úgy beugrottak egy palack bor kíséretében. Nem is akartak itt vacsizni, de gondolom, nem akartak megsérteni, és végül mégis ettek a nem éppen ünnepi tojás levesből, krumplis tésztából. Desszertnek sem valami nagy szám volt a csokis puding tejszínhabbal, eperlekvárral, ananásszal, de úgy láttam: ízlett mindenkinek.

Szóval ma délután itt voltak a gyerekek. P, E, Ádámka, a kis csibész. Ő egy tünemény. Már a formanyelő játékot teljesen önállóan kezeli, aminek a lényege, hogy egy szétszedhetős kocka mindegyik lapján különböző alakzatú rések vannak, és azokba a beleillő testeket kell megkeresni, és beletenni.Még nincs kétéves, de egynél hibázott csak. Annál is csak azért, mert már nem volt türelme megkeresni a megfelelő rést. (Összesen 18 db van belőle egy kockán.)
A nap fénypontja volt, amikor elővette az ezeréves maroktelefonunkat és fel-alá járkálva a lakásban folyamatos gesztikulálás közben mélyre ható beszélgetést folytatott valószínű egy képzeletbeli barátnőjével, vagy barátjával. Csak az bánt, hogy videón senki sem örökítette meg.
Érkezéskor még távolságtartó volt az előszoba ajtóban, de fél perc múlva már kézen fogott és húzott az előbbi kirakós játékához. Egész délután elbűvölő volt. A cicákkal is egész jól összemelegedett, már amennyire azokkal lehet. Nóci viszont már igencsak türelmes macsekká érett. Sokat eltűr. Többet, mint nekünk. Picúr is előmerészkedett, és néha még játszani is hajlandó volt a pinponggal, hogy "elbűvölje" Ádámkát.
Hazafelé induláskor kaptunk puszit, ami abból áll, hogy megölel bennünket és mi megpuszilhatjuk. A liftajtóban még integetett is.
Szép nap volt, bár látszott a szülein, hogy rájuk férne egy kiadós pihenés, ami az örökmozgó Ádámka mellett egyelőre csak álom.
Ádámka a cicáért bárhová bebújik...nem éppen mostani - őszi - felvétel.

2017. február 7., kedd

Norbi vs cukor & kokó

Norbi és a népszerűség...Bármi áron.

Napóleont is sokan csodálják a bolondok házában, de azért  a diliházon kívül mindenki tudja, hogy ő csak a bolond Józsi.

2017. február 5., vasárnap

Szókincs

Tegnap apucijával volt nálunk Ádámka. Nem sokáig maradtak sajnos. Alig két órára ugrottak be, mert otthon még sok volt a tenni való és anyucit is elkapta az influenza vírus. Már az "anya" és az "apa" szavakat tisztán ejti, igaz nálunk egyiket sem mondta, de azért tartogatott meglepetést: Nóci cicát simogatva mondogattam, hogy "hej, te"...és csodák csodája ő is tisztán elismételte. Még kétszer bizonyította be, hogy nem volt véletlen...Sajnos Peti fiunk egyiket sem hallotta, de remélem otthon azóta már többször is hejtézett. :)
Valamikor 2016. őszén:
Nem mostani:  2015. karácsonyi fotó...de olyan aranyos.

Mosoly országában

...járhat álmában Picúr.... :)
(pedig már 3-4 napja búg... Szerencsére annyira gyenge a hangja, hogy éjszaka nem ébedünk fel rá.

2017. február 4., szombat

Így hívták az állókát

Az állókát katinak hívták. Innen ered a mondás, miszerint: "Áll, mint katiba a gyerek." - ezt sokan félre is értették/értettük. :)))

2017. február 2., csütörtök

A 69.

Ma eldőlt, hogy I szülinapját - február 02. - nem a hétvégén tartjuk. Z-nak és P-nek is minden összejött. Z -nak készűlni kell a tanfolyamra egész hétvégén, P-éknél pedig Ádámka nagyon beteg lett, és E is elkapta. Lázasak mindketten. A vírus ledöntötte a lábukról őket.
De közben már felsrófoltam magam egy recepttel. Így mégis elkészítettem a tortát I-nek, de úgy döntött, hogy tegyük el arra az alkalomra, hogyha mindenki itthon lesz.

Mákos-diós-kókuszos torta, házi baracklekvárral és vanilia pudinggal. Lehet a felirat kicsit rusztikusra sikerült, de ahogy a megmaradt alkotóelemeket leteszteltük, nagyon finom lehet. Alkalomadtán kikerül a fagyasztóból és meg is kóstoljuk. :)