2015. június 27., szombat

Séta után


Fel akartalak hívni, de megint az járt a fejemben, hátha zavarlak. Na, nem szó szerinti értelemben, inkább arra gondoltam, hogy a napi millió gond után, ha végre otthon beestél az ajtón, akkor nem feltétlen az én nosztalgia hullámomra vagy kíváncsi. Miközben tudom, hogy ez így a részedről nem igaz. Biztos örülnél, hogy elmesélem mi mindent idézett fel az Árpád téri sétám.  Még benned is előjönnének az emlékek. Alíz, Csöpi. Egy ugrás az emlékek között és mindjárt a Füredin találnánk magunkat, majd a házunk mögötti játszótér dombján. Tél volt és önfeledten csúszkáltatok le a szánkódombról, miközben Csöpike ugatva, farok csóválva követett benneteket.

Végül ismét csak magamban osztottam meg veled.


2015. 06 23.

Hangfogó hang-fogó


Mostanában magamban beszélek. Jól elvagyok. Nem vágok a szavamba, nem kötekedem, nem utasítom rendre és nem is röhögöm ki magamat. Az előbbiekből következik, hogy vissza sem beszélek, ami kifejezetten jót tesz az időnként megtépázott idegeimnek. Egy valami hiányzik csak: egy hangfogó hang-fogó, hogy a macskákon túl más is értse(n).


2015.06.28.


2015. június 5., péntek

Kinek és miért

Nincs ebben a blogban semmi logika. Nincs konkrét szisztéma, hogy mit, mikor, hogyan teszek közé. Nem is szántam a nagy nyilvánosságnak. Egyszer, ha véletlen rábukkannak, akik közel állnak hozzám, akkor lehet, hogy ők találnak néhány olyan bejegyzést, gondolatot vagy fotót, ami számukra mond újat, vagy emléket idéz. Remélem inkább kellemes emléket...

Munkahelyi nosztalgia

Amikor még aktív voltam...valahol 2004-2005 táján...igaz az arcom nehezen felismerhető, de a környezet számomra kedves emlék.
Lehet ebben az egyszemélyes laborban kezdődött "remeteségem"...  :))